Mikor van szükség regisztrált szerelőte és teljesítmény bővítésre? Amikor egy új berendezés vásárlásakor kiderül: a meglévő hálózat már nem bírja a terhelést. A teljesítménybővítés nem csupán papírmunka – komoly műszaki, szabványossági és anyagi kérdéseket is felvet. Ebben a cikkben összefoglaljuk, mikor van szükség erre a folyamatra, és miért elengedhetetlen hozzá a szakember bevonása.

A leggyakoribb esetek, amikor felmerül a teljesítménybővítés igénye:

• Indukciós főzőlap vásárlása – a nagy teljesítményű indukciós tűzhelyek gyakran háromfázisú bekötést igényelnek, ami sok régebbi, egyfázisú mérőhelyen nem elérhető anélkül, hogy bővítenénk.
• Elektromos autó töltő kiépítése – egy otthoni töltőállomás jelentős, folyamatos terhelést jelent, ami könnyen meghaladja a meglévő főbiztosító kapacitását.
• Napelemes rendszer telepítése előtt – a beruházás egy fontos lépése annak ellenőrzése, hogy a mérőhely és a hálózati csatlakozás alkalmas-e a tervezett rendszer fogadására, gyakran ez is bővítést igényel.
• A háztartás fokozatos elektromos igénynövekedése – új klímaberendezések, hőszivattyú, szárítógép, extra konyhai eszközök: ezek együttes terhelése idővel meghaladhatja a régen méretezett teljesítményt, még akkor is, ha nincs egyetlen nagy, új berendezés.

A legjellemzőbb tünet, hogy a villanyóránál lévő kismegszakító (főbiztosító) rendszeresen lekapcsol. Ha egyszerre több nagyobb fogyasztó – például a főzőlap, a mosógép és a klíma – működik, és emiatt ismétlődően „lecsap” az áram, az szinte mindig arra utal, hogy a rendelkezésre álló teljesítmény már nem elegendő az aktuális fogyasztáshoz. Ez nem hibajelenség, hanem a rendszer védelmi funkciója: a kismegszakító pontosan azért oldja a leválasztást, hogy a vezetékek ne melegedjenek túl a névleges áramerősség feletti terhelés miatt.

Sokan gondolják, hogy a teljesítménybővítés csupán egy nagyobb biztosíték becsavarását jelenti – a valóság ennél összetettebb.

A régi mérőhelyet újra kell szabványosítani. Ha a villanyóra egy régebbi szabvány szerint lett kiépítve, a bővítéshez a mérőhelyet a jelenlegi előírásoknak megfelelően kell kialakítani. Ez a gyakorlatban gyakran villanyóra-áthelyezéssel jár: a régi, sokszor a ház falába vagy fa szekrénybe épített mérőhely megszűnik, és az ügyfél egy új, szabványos villanyóra-szekrényt és új földelést kap.

Új, vastagabb kábelezésre is szükség van. Az új, nagyobb teljesítményt a meglévő biztosítéktábla felé is át kell tudni adni, ehhez az új villanyórától a régi biztosítéktáblához egy nagyobb keresztmetszetű, az emelt teljesítményhez méretezett kábelt kell kiépíteni. Enélkül az új mérőhelyen rendelkezésre álló teljesítmény a gyakorlatban nem tudna eljutni a lakás vagy ház elosztójáig.

Ezt a munkát – a mérőhely szabványosítását, az áthelyezést és a kábelezést – kizárólag regisztrált szerelő végezheti el szabályosan, hiszen a szolgáltató (E.ON, MVM) csak regisztrált villanyszerelő által elkészített és aláírt dokumentációval fogadja el a bővítést, és csak ő végezheti el a plombabontással és -helyezéssel járó munkarészeket is.

A kivitelezési díj minden esetben egyedi, hiszen helyszínenként eltér, hogy milyen állapotú a meglévő mérőhely, szükséges-e áthelyezés, mekkora kábelezésre és milyen hosszúságú szakaszra van szükség, illetve milyen földelést kell kiépíteni. Éppen ezért ezt egy regisztrált szerelő tudja pontosan felmérni és beárazni a helyszíni bejárás után.

Ami viszont egységes és nyilvános, az a szolgáltatók (E.ON, MVM) által meghatározott amperenkénti csatlakozási díj. Jelenleg (2026-ban) az E.ON esetében a szabály a következő:

• 32 amper összesített névleges csatlakozási teljesítményig a bővítés csatlakozási díjmentes.
• 32 amper felett amperenként nettó 3 900 Ft, azaz bruttó 4 953 Ft/amper a csatlakozási díj.

Ez azt jelenti például, hogy ha valaki 1×25 A-ről 3×32 A-re (azaz összesen 96 A-re) bővít, a 32 A feletti 64 amper után kell fizetnie, ami 64 × 4 953 Ft, vagyis nagyjából 317 000 forint csatlakozási díjat jelent. Az MVM területén hasonló logika és díjstruktúra érvényesül, de a pontos díjtételek szolgáltatónként és időszakonként változhatnak, ezért ezeket mindig érdemes az aktuális, hivatalos díjtáblázatban vagy a regisztrált szerelőnél ellenőrizni.

Fontos: ez a csatlakozási díj külön értendő a kivitelezési munkadíjtól, az anyagköltségtől (kábel, szekrény, földelés) és az esetleges mérőcsere díjától – ezek együttesen adják ki a teljes beruházás költségét.

Egy teljesítménybővítés nem néhány órás munka: a szabványosítási dokumentáció elkészítése, a szolgáltatói jóváhagyás (műszaki-gazdasági tájékoztató), majd a tényleges kivitelezés és a zárópecsételés összesen jellemzően 1-2 hónapot vehet igénybe. Éppen ezért, ha tervben van egy indukciós tűzhely, elektromos autó töltő vagy napelemes rendszer, érdemes időben, a beszerzés előtt konzultálni egy regisztrált szerelővel, hogy a bővítés ne okozzon utólagos csúszást a projektben.

Csak elektromos autótöltő miatt lenne szükség háromfázisra, mert kevés az 1×32 A? Mielőtt belevágna egy teljes teljesítménybővítésbe, érdemes tudni: erre létezik egy jóval olcsóbb megoldás is. Kattintson a linkre, és olvassa el a másik cikkünkben, hogyan spórolhat a töltő kiépítésén! 

Szeretne teljesítményt bővíteni? Vegy fel velünk a kapcsolatot!